Hogy ne legyen olyan nehéz az iskolatáska

Nem lesz egyszerű dolguk a kis elsősöknek jövőre, ha egy olyan iskolában kezdik el az iskolát, amely nyelvét otthon nem, vagy csak részben használják, és az utóbbi hónapokban a Covid-19 járvány miatt nem jártak óvodába. Ma az olvasás tanulásánál időzünk el egy kicsit, hogy mit érdemes nekünk, szülőknek erről tudni, hogy helyesen támogassuk őket.


Az olvasás egy bonyolult folyamat. Nem tud egy gyerek attól még olvasni, hogy beszél egy nyelvet és ismeri a betűket. Ezzel persze nem akarom azt mondani, hogy nem fontos, hogy jól ismerje őket. Sőt! Iskolakezdés körül, egyik gyerek előbb, a másik később maga is elkezd érdeklődni az írásjelek iránt. Rákérdeznek utcai feliratokra vagy az autók rendszámtáblájára. De ezeket inkább egyes képeknek látják és valóban, ez az első lépcsőfok. Ezek összeolvasását azonban csak lassan tanulják meg. Óriási lépést tesz előre egy gyerek, amíg két betűből összeolvas egy szótagot. Egy többszótagú szó kiolvasása pedig egy következő mérföldkő. Egy egész mondat, vagy szöveg megértése pedig egy további.

Akik idegen nyelven beszélünk, tudjuk, hogy amikor még nem tudunk jól egy nyelvet, és úgy olvasunk fel egy nehezebb szöveget, hogy arra koncentrálunk, hogy tiszták és érthetőek legyünk, akkor bizony néha előfordul, hogy nem is igazán értjük, amit olvastunk.
Ehhez hasonlít az, ahogy először a gyerekek olvasnak. Nem értik rögtön a kimondott szöveget, mert a betűkre koncentrálnak. Az olvasás készsége egyik gyereknél lassabban, a másiknál gyorsabban alakul. Feltétlenül gyakorlás kérdése is, tehát attól is függ, hogy mennyit olvas.
A betűk könnyebb felismerése végett nem árt, ha olyan gyerekkönyvet vásárolunk neki, amelyik nagy betűméretet használ, ezekben könnyebb megkülönböztetni az írásjeleket a járatlanabb olvasóknak is.


A többnyelvű gyerekeknek azonban az egynyelvűeknél még több nehézséggel kell megküzdeniük a különböző nyelvek között megoszló szókincsük miatt. Egynyelvüként az első kis olvasmányélményeink szókincse, vagyis az első osztályos tankönyv jobbára olyan szavakat használ, amit hatéves gyerekek már jobbára ismernek. Ez azonban közel sem garantált többnyelvű gyerekek esetén. Illetve nem az, hogy ne lennének birtokában az illető szavak tudásának, Csakhogy elképzelhető, hogy nem éppen az iskola nyelvén.


Márpedig, ha a gyerek nem ismeri az adott szót az iskola nyelvén, akkor ebben a tanulási fázisban nehezebb dolga van, mint annak, aki az első szótagról már esetleg ráismer és úgy olvassa ki. Még ha jól tudunk olvasni, akkor is lassabban megy egy jelentés nélküli hosszabb betűsor kiolvasása. Ettől persze nem megijedni kell, csak számolni kell vele. Mert fontos tudni, hogy az esetleges lassabb olvasás mögött ez is rejtőzhet, tehát nem a gyerek értelmi képességével kapcsolatos, hanem azzal, hogy szegmentált a szókincse.

Ha az illető szót másik nyelvein már ismeri, akkor könnyebben megtanulja, hiszen a konceptussal már tisztában van. Ha egyik nyelvén sem ismeri, akkor kicsit nehezebb lehet esetleg rávezetni, de a gyerekek gyorsan tanulnak, ha a környezet ezeken a különbségeken nem akad fel és ezeket nem negatív módon kezeli, hanem segít nekik, és nagyon gyorsan behozzák az egyes nyelveiken az esetleges lemaradásukat. Ne felejtsük el, hogy az összes szókincsük jóval meg szokta haladni az egynyelvűekét. Csak arra van több időre szükségük, hogy ezt az összes nyelvükön egymáshoz igazítsák.


Ha többet szeretnél tudni, hogy milyen buktatói vannak a többnyelvűeknek iskolakezdéskor, akkor igény szerint nyáron is, de szeptembertől folyamatosan indulnak webinárok, ahol a világ minden táján élő szülőkkel egy csoportban beszéljük át, hogy hogyan segítsünk nekik felülemelkedni ezeken a nehézségeken. Nagyon fontos, hogy a gyerek pozitív élményekkel kezdje iskolai pályafutását.


Ha szeretnél részt venni a webináriumon, akkor a [email protected] címen jelentkezhetsz és egy 20 perces ingyenes beszélgetés során szívesen elmondom a részleteket.


 .